Rengeteg oldalon/könyvben/újságban olvashatóak a kívülről fújt jelmondatok, mint "Légy önmagad!", "Légy pozitív!", "Légy igazi nő!". Légy démoni, légy csábító, légy remek anya, légy szende szűz, légy sztárszakács, légy tökéletes. Ám egyvalami hiányzik: mégpedig a "Hogyan?". Ha mélyen belegondolunk, ez nem is véletlen, hiszen senki nem tudja megtenni helyettünk amit nekünk kell, senki nem mondhatja meg hogyan éljük az életünket. Azonban hiányzik még valami: az inspiráció.
Légy pozitív! - mondják, mire a nő felkapja a fejét és borzasztó lelkesedés lesz rajta úrrá, ami egy idő után alább is hagy, mert a szeretett férfi szerint még mindig sótlan a leves, az előléptetést sem kapta meg bármilyen pozitív volt. Visszaalszik régi életébe, ahol még a férfiaké minden dicsőség.
Pedig az üzenet jó. Valahonnan innen kellene mindenkinek kezdeni, a nőisége elfogadásától, a bizakodástól, nagy adag hittel, hogy igenis, képesek vagyunk változást hozni a világba.
A további bejegyzések során szeretnék egy kicsit elszakadni a megszokott üzenetektől és inkább burkoltabban átadni ezeket olyan nők történeteivel, akikre okkal nézhetünk fel. A történetek mellett pedig kifejtem majd saját véleményemet is néhány témában, amikről úgy gondolom a nők többsége hibásan gondolkozik. Ha esetleg bárki olvasóként erre jár és tud vagy ismer olyan nőt, aki történetének itt lenne a helye, bátran jelezze!
Szép napot mindenkinek! :)
